Napi 15 ölelés kell az egészséghez.
Napi tizenöt ölelés kell ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott emberek lehessünk. Számolják össze, Önök naponta hányszor ölelik meg családtagjaikat?
Ismeri Juan Mann történetét? Ez a fiatalember 2004 januárjában londoni utazásából tért haza, s nem várta senki. Szülei már elváltak, nagymamája beteg lett, barátai százfelé a világban...
Ám egy bulira igyekezve történik nagy fordulat az életében: egy ismeretlen ember odalép hozzá és megöleli s ezzel kezdetét vesz i az Ingyen Ölelés Kampány,ami a YouTube-nak köszönhetően hihetetlen népszerűségre tett szert. Nevezett férfiú, Ingyen Ölelést reklámozó táblával kezdett el sétálgatni Sydney utcáin, s ingyen osztogatja az ölelést- a mozgalom azóta már nálunk is gyökeret vert. Megmosolyogtató? Nem. Inkább fájdalmas. S egyúttal szimbóluma is a világ ölelés vágyának...
Napi 15 ölelés kell ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott emberek lehessünk. Vajon mi megöleljük ennyiszer gyermekünket, vagy szeretteinket? Soknak tűnik?
Az enni- és innivaló, a szellemi táplálékok és tanácsok sűrűjében ebből mintha kevesebbet mérnénk nekik? Nem?
Vajon miért nem szocializáljuk ölelésre a gyerekeinket? Miért félünk az érintéstől és az intimitástól? Talán nem tudjuk, mit veszítünk...
1980-ban a Science Magazinban publikáltak egy különös esetet: nyulakon kísérleteztek, akiknél mesterségesen állítottak elő érelmeszesedést a tudósok (kellően zsíros táplálékokat adtak nekik). A kísérlet végén megdöbbenve tapasztalták, hogy hiába a zsíros étkek, a nyulak 15 százalékánál nem történt semmilyen káros következmény.
Nehezen jöttek rá, milyen hiba csúszott a számításba: ezt a 15 százalékot gyakran simogatta az etetésükkel megbízott orvostanhallgató. A kísérletet újra és újra megismételték, de kétség se fért hozzá: akiket simogattak,azok egészségesek maradtak.
Hihetetlen,de igaz!
Mint ahogy arról is szólnak tanulmányok, hogy az érintés hiánya miatt a gyerekek valóban megállhatnak a növésben, s semmiféle gyógyszeres kezelés nem segít rajtuk, csak az indítja el újra növekedésüket,ha kikerülnek a romboló, negatív hatású környezetből, s kellő érzelmi gondoskodást és ölelést kapnak.
Az érintés hiánya, a rideg,szeretetnélküli családi élet arra tanítja meg őket, hogy nem bízhatnak a másikban,nem oldódhatnak fel a másikkal való kapcsolatukban.
S ma már az is bizonyos: a betegségekből is hamarabb gyógyulnak a gyerekek, ha több simogatást,ölelést kapnak: cukorbetegeknél csökken a glükózszint, a fájdalmak csökkennek, a depresszió mérséklődött.
Ne feledjük: az érintés ugyanolyan része a szocializációnknak, az életre való felkészítésnek, mint az alapvető szabályok, normák megismertetése a gyerekkel
